MAGYARVALKÓ
MAGYARVALKÓ ... Kalotaszeg gyöngyszeme

                                  MAGYARVALKÓ

                REFORMÁTUS TEMPLOMA

 

                                 

  

 Kalotaszeg egyik legszebb négy fiatornyos, fazsindelyes temploma a magyarvalkói vártemplom. A tájegység nevét már egy 1443. évi oklevélben is olvashatjuk: „in Comitatu Kalathazeg existentes et habitas”. Heltai Gáspár krónikájában a hatodik vármegyeként említi Kalotaszeget, mely a Gyalui havasok, Meszes hegység és Vlegyásza (Vigyázó) hegység lábánál terül el és a Bánffyhunyad alatt összeömlő Körös és Kalota vizei fognak közre.

 

A vasút múlt századfordulós elterjedésével fokozatosan, egyre városiasabb hatást mutató, faragott homlokzatú „kalotaszegi házak” közül kimagaslanak a tatárdúlást követően épült, jellegzetes református templomok, melyek katolikusból alakultak át Kalotaszeg 1541-42-es reformációját követően. A lebontott fa haranglábak helyére többnyire kőtornyot építettek, melyet a négy evangélista tiszteletére fiók tornyokkal láttak el.

A Magyarvalkó feletti dombon a Ferenc-rendi barátok alapítottak templomot 1261-ben.

A román építészeti stílus jegyeit viselő kis kápolnát 1452-ben bővítették ki a gótikus stílusú, támpilléres, sokszögű szentéllyel. A Valkai család nevéhez fűződő átalakítás időpontját megörökítő évszámot - részben arab számjegyekkel (1.4.V.II) - a szentély délkeleti támpillérébe vésték be.

A nemes Valkai család egyik tagjáról mindenképpen érdemes megemlékeznük. Az 1540 körül született Valkai András latinos műveltséggel rendelkező értelmiségi volt, aki a gyulafehérvári kancellária külső tagjaként otthonosan mozgott a fejedelmi udvarban, ahol kapcsolatba került a humanista műveltséggel. A nemes úr az akkoriban népszerű történelmi témájú históriás énekekkel szerzett hírnevet. Legismertebb műve az úgynevezett Ős-Bánk bán, amely 1567-ben íródott és még ugyanazon évben meg is jelent Heltai Gáspár nyomdájában. Második alkalommal – 1574-ben - Heltai históriás énekeskönyvében látott napvilágot Bánk bán versbe szedett története, amely később forrásként szolgált Katona József híres drámájának megírásához.

A szentélyhez 1550-ben építették a zömök, masszív tornyot, melynek fazsindelyes fióktornyos sisakja az 1773-as földrengés után 1774-ben készült el, megadva jellegzetes „kalotaszegi” alakját a templomnak.

Védelmi célból Rákóczi György fejedelem a templomot kettős fallal vetette körül. Az ódon templomot a tornácos fedelű tornyos bástyák, vastag falak és a rajtuk sűrűn elhelyezkedő vágott lőrések mesebeli várrá varázsolták.

A temetőkertben még fellelhetők a régi temetkezés nyomai. A templom 1974-1975-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a Rákóczi György fejedelemsége idején bekövetkezett második tatárdúlás alkalmával a templomba menekült és itt pusztult több száz ember maradványait őrizte. Egy kis kerített kertben három faragott fejfa állít emléket az elhunytaknak.

Miután 1582-re az egész falu áttért a kálvinista hitre a templom a református eklézsia tulajdonába került. Az újjáépített és kibővített templomban jól láthatók a reformáció előtti szentély nyomai és a gótikus boltozat.

A szentély keresztboltozata kétszer hornyolt bordákból áll. Zárókövei holddal, csillaggal és hatszirmú motívumokkal díszítettek.

Északi falában arabeszkkel díszített szentségtartófülke van. Érdemes megemlíteni a gótikus stílusban készített sekrestyebejárót és a befalazott kövei közül a Valkai család címerét.

A templom szentélyének ablakai, keresztelőmedencéje valamint faragott kövei a középkor hangulatát idézik.

A szentély félköríves diadalívének északi oldalához támaszkodik az 1722-ből való faragott, magyar nyelvű feliratú, festett szószék, amely a kidei kőfaragó mester, Sípos Dávid munkája. 

  

AZ ÖRÖKKE VALO ISTEN NEVENEK A SZ GYÜLEKEZETBEN VALO HIRDETTETESERE T : VALKAI MIKLOS : ES A SZ ECCLESIA:BELESHEGYBÖLJÖTT KÖLCSEGEVEL : PEST. JOSEPH : PRÉDIKATOR : SÁGANAK : ES : AZ AKKORI JAMBOR : BIRAKKIDEJEKBEN : EZ : A PREDIKALO SZEK CSINALTÓTOTT : 1722 DIK ESZTENDŐBEN :

 

 A kék színben pompázó szentélybelső mennyezetének kazettáit, valamint a szószéket és a keleti karzatot élénk színezésű illusztrációk díszítik, melyek Umling Lőrinc és fia munkái 1745-ből illetve 1778-ból.

A szász származású kolozsvári polgár, Umling Lőrinc valószínűleg a segesvári asztalos céhben tanulta mesterségét. „Virágos reneszánsz„ stílusban, az olasz reneszánszban gyökerező elemekből alkotta barokkosan választékos motívumait, melyekkel számos református templom mennyezetét, karzatát, padjait, szószékét díszítette, elsősorban Kalotaszegen. Az 1770-es évektől több ízben Lőrinc és János nevű fiai közreműködésével dolgozott. Jellegzetes motívumai a Nap, Hold, csillagok, bűnbeesés, illetve fekete madarak szőlővel és a fiókáit tápláló pelikán a valkói templomban is megtalálhatók.

 A magyarvalkói templom legénykarzatának alsó padozatát részben az Umlingok működését megelőző időkből származó festett kazetták és díszített pallók borítják. Az átfestés nélküli táblák a XVII. század végén, XVII. század elején keletkezhettek. A kalotadámosi és bánffyhunyadi kazettákkal való hasonlóság alapján feltételezhető, hogy - a segesvári képíró - Felvinci mester munkái.

 Különös díszei még a templomnak az orgona, a festett ajtók és a szószék, valamint a padokat, karzatot díszítő varrottas terítők, melyek a frissen konfirmáltaknak állítanak emléket.

 1805-ben készített orgonáját 1966-ban újította fel és alakította át domokos cs. Domokos.

 A festett ajtók virágmotívumai Kelemen Márton munkái 1807-ből.

 Két nagyon régi írottast is találunk a templomban: az egyiket Valkai Miklósnak a felesége, Ördög Judit hímezte 1729-ben, a másikat 1776-ben báró Wesselényi Kata.

 Érdemes felkapaszkodni a templomtoronyba, hogy a kilátás mellett megcsodálhassuk a harangokat, melyek egyike büszkén hirdeti:  

 

 

 

  AZ ÉLŐKET HIVOGATOM, A HOLTAKAT ELSIRATOM

  Ezt a harangot a valkói református hívek adakozásából öntötte Klein Oszkár Cugiron 1884-ben.

Mindenképpen említésre érdemesek a templom, illetve a kőkerítés falába épített régi kőszobrok. A bejárat melletti római kori kő egy családot ábrázolhat, míg a „tatárfej” valószínűleg egy keleti, szakállas férfifejet ábrázol, akaratlanul is megidézve az egykori tatárdúlás idejét.

A templomot és a templomkertet magunk mögött hagyva, a felettünk emelkedő Tunya dombról csodálatos kilátás nyílik a református templomra, a falura, valamint az azt övező dombokra és a távoli Vigyázó csúcsra amely az év nagyobbik részében havasan tekint le ránk.