MAGYARVALKÓ
MAGYARVALKÓ ... Kalotaszeg gyöngyszeme

 

SZENT LÁSZLÓ LEGENDA

 

Ha kalotaszegi sétáink közben lepillantunk a földre, akkor az út szélén kicsiny, lapos pénzformájú kavicsokra lehetünk figyelmesek. Szent László pénzei.

 

 I. (Szent) László (kb. 1040–1095) Árpádházi királyunk a népmondák és egyházi legendák egyik legnépszerűbb alakja a magyar szentek közül.

Az 1192-ben szentté avatott királyunk a bátorságot, férfiasságot és vallásos jámborságot ötvöző egyénisége következtében a magyar lovagkor példaképe lett. Erdély védőszentjeként tisztelték, kultusza századokon át mindig erős volt. A középkori krónikákban megmaradt Szent László történetek közül nevezetesebbek a cserhalmi ütközet (A megfutamodott kunokat a király üldözőbe veszi és észreveszi, hogy egy pogány harcos lován egy magyar leányt hurcol magával, a király bíztatására a leány lerántja a pogányt a lováról, majd karddal elvágja a kun vitéz Achillesz-inát és lenyakazza. A küzdelem után a megfáradt király a leány ölébe hajtja fejét.), Szent László és Salamon párharca a pozsonyi várnál (két tüzes karddal röpködő angyal jelent meg Szent László feje fölött), patrocinium-csoda (A székelyek 1345-ben harcban álltak a tatárokkal. Ekkor Szent László király teste váratlanul eltűnt a kriptából, majd az ütközet után átizzadva találták.), a váci szarvasjelenés (templom helyét megjelölő csodaszarvas megjelenése).

A népköltészetben is fennmaradtak Szent László alakjával kapcsolatos mondák. A forrásfakasztásról (Nyitra, Debrőd, Torda stb.), és a kun aranyak vagy Szent László pénze (Ny-Erdély, Dunántúl) mondájáról Temesvári Pelbárt, Mátyás király udvari papja emlékezett meg először.  

Amikor Szent László király vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranyakat szórtak maguk mögé. Azt remélték, hogy a magyarok felszedik az aranyakat, és így ők megmenekülhetnek. László ekkor az éghez fohászkodott. Imája meghallgatásra talált: az aranyak nyomban kővé változtak! Az üldözés folytatódott és győzelemmel végződött.  

E legendának van egy másik változata is, mely szerint amikor besenyők üldözték Szent László királyt, bízva az ellenség kapzsiságában, aranyakat szórt a földre, így menekült meg vitézeivel együtt. A besenyők elé szórt aranyak hamarosan kővé változtak. 

 

A pénzalakú kavicsok, melyeket a nép Szent László pénzének tart valójában 40-50 millió éves óriási őskori egysejtűek megkövesedett maradványai. 

 

 

A Nummulitesz (nummulinás mészkő) tehát egy óriás egysejtű. A harmadidőszaki eocén kor melegvizű tengereit óriási, kőzetalkotó tömegben népesítették be. A szakirodalomban mintegy 35.000 fajt írtak le.